tényleg nagyon jó karakterek voltak! a Féltékeny Blogin, aki a tokio hotel rajongói oldalt csinálta, és GYŰLÖLTE bill ikertestvérét, a gitárost, mert látott egy képet, amin egyszer átöleli a fénylényt :D

Aztán meg féltékeny volt a szegény retardált dumberre, akit a ferenc körúton megszúrt valami cigány. tc meg úgy alázta meg, hogy neki kellett átadnia dumbinak a "kitűntetést" :DD

de a csúcs valóban az volt, amikor athina és tc a nyilvánosság előtt alázták egymást blogposztokban, mint a mónika show netre szabadult cigányai.

A bokorban vicsorgó tiboron felnevettem.

Az utókor számára foglaljuk össze a dolgokat az elejétől kezdve:

A 2000es évek elején volt egy 14 éves fiúkból álló német zenekar, akiket Tokio Hotelnek hívtak. Zeneileg semmi említésre méltót nem alkottak, viszont akkoriban jött be itt Közép-Európában az emo szubkultúra, és a Tokio Hotel frontembere ennek, egy bizonyos Bill Kaulitz ennek a divatirányzatnak a képviselője volt: egy androgün kinézetű tinédzser fiú volt, aki festette a körmeit és a szemét, és különféle - akkoriban - szokatlan hajviseletekkel bolondította magába a 12-13 éves lányokat.

Itt látható:



Mondhatjuk úgy is, hogy korának Justin Biebere volt a németajkú Európában, és annak csatolt részein. Az iskolás fiúk fikázták és röhögtek rajta, a bimbózó szexualitású kislányok meg az ő posztereit nézve szorították a lábuk közé a kispárnájukat.

Ezért volt meghökkentő jelenség a magyar blogoszférában Sipos Zoltán blogja, aki akkoriban Blogadmin néven üzemeltette az egyetlen olyan Tokio Hotel fan siteot az országban, amit nem nyolcadikos lányok szerkesztettek. Ezen a blogon Sipos Zoltán eleinte csak a Tokio Hotel együttest érintő híreket közölte újra, ám az idő előrehaladtával egyre inkább csak a frontemberre, Bill Kaulitzra fókuszált. A fiú valahányszor új frizurát csináltatott, Sipos Zoltán hosszasan elemezte azt a blogja hasábjain. Ha felröppent a hír, hogy Billnek barátnője van, akkor sértődött, depressziós bejegyzéseket írt. A kommentszekciójában tinédzser lányokkal vitatkozott arról, hogy vajon miyen a viszony Bill és az ikertestvére (az együttes gitárosa) Tom között; van-e köztük homoszexuális szál, stb. Rajongásának tárgyát gyakran nevezte fénylénynek, és zavarbaejtő, homoerotikus felhangú eszmefuttatásokba bocsátkozott.

Ezek egy ponton a fentebb is idézett, 100%-ban heteroszexuális posztban kulminálódtak, amit én is beidézek:



A sors furcsa fintora, hogy végül sosem tudtuk meg, hova futott volna ki ez a Tokio Hoteles történet, ugyanis a 2006 augusztusi dátumból látható, hogy ezen bejegyzés után nem sokkal kiszivárgott Gyurcsány őszödi beszéde, és Sipos Zoltán a Blogadmin nevet hátrahagyva, immáron Blogin néven csatlakozott Sherlock Porkshez az őszödi beszédet követő széljobber retardkodásban (szabadság téri tévéostrom, október 23-i zavargások, Bombagyár, stb.).

Kutatóként fogalmazhatunk úgy is, hogy Sipos Zoltán fókusza a távoli és elérhetetlen Bill Kaulitzról egy sokkal közelebbi és megfoghatóbb lényre terelődött, akit ugyan nem áldott meg a sors olyan éteri szépséggel mint Billt (sőt, kifejezetten otromba cipófeje volt), ennek ellenére mégis sikerült magába bolondítania hősünket (Sipos Zoltánt, az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia főszervezőjét) erőszakosságával és nagyotmondásaival.

Nos hát, nagyjából ez a fénylényes sztori.

Ha visszalapozol, az utolsó három oldal csak erről szól.